Előző alkalommal boncolgattuk a nyelvtanulás miértjét, remélve, hogy egyre többen kapnak kedvet ehhez a hasznos és megtérülő időtöltéshez. A nyelvtanulás olykor rögös útján az első, ámde legfontosabb lépés maga a felismerés, hogy szeretnénk nyelvet tanulni.
Enélkül a motiváció nélkül a legextrább módszerekkel, a legszuperebb tanárokkal sem tudnánk megtanulni egy nyelvet sem. Ugyanakkor a következő lépés is életbevágóan fontos, hiszen egy rossz döntéssel könnyedén sárba tiporhatjuk lelkesedésünket.
Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy ki és milyen körülmények között kezd el vezetni minket egy-egy nyelvi barangolásra.
Gyakorlott nyelvtanulóként, nyelvtanárként, ex-tanárkoordinátorként és tanfolyamszervezőként a tanár/iskola/módszer/tanulási módszerválasztás sok-sok csapdájával találkoztam már. Remélem, tapasztalatommal segítségére lehetek a tanulni vágyóknak, akik a nyelvtanulás dzsungelében próbálnak „életben maradni”.
Először is a tanár-kérdéskört szeretném egy kicsit körbejárni, hisz a motivációnk után övé a képzeletbeli 2. helyezés a nyelvtanulási „kellékek” listáján.
Mitől jó egy nyelvtanár?
Nos, ide már nem elég a Top5 lista …. Rengeteg tulajdonság/tudáselem szükségeltetik ahhoz, hogy egy emberből igazi nyelvtanár legyen.
Az első, és véleményem szerint a legnélkülözhetetlenebb, egyben a legmegfogalmazhatatlanabb, az emberi oldal. Jó receptorokkal könnyedén le lehet szűrni, mennyire barátságos, rugalmas és nem utolsósorban emberséges a kiszemelt tanárunk. Amennyiben nyelviskolára esik a választásunk, abban az esetben nem nekünk kell vesződni ezzel a feladattal. Egy valamire való nyelviskola rendelkezik tanárkoordinátorral, aki szakszerűen ki tudja választani, ki lesz nekünk a megfelelő tanár.
Az emberi oldalon túl fontos még a tapasztalat. Ha már fizetünk valamiért, engedtessék meg nekünk az a privilégium, hogy ne kísérleti báránykák legyünk, hanem egy kipróbált szolgáltatás résztvevői. Ezzel szemben fontos megjegyeznem, a papír (jelen esetben a diploma) nem minden… Alapvető elvárás, hogy tanárunk rugalmasan, differenciáltan, csoporton belül is egyénre szabva alkalmazza a módszereit, alakítsa a tematikát. Gondolom, mindenki látott már olyan tanárt, aki mókuskerékhez hasonlóan pörgeti le a kis óráit - függetlenül attól, hogy ki ül a tanulói sorban. Hihetetlenül fontos, hogy tanár és diák egymásra hangolódjon, hogy a tanár érezze, hogy ki miért ül az óráján, ki miben erősebb/gyengébb, kinek mi az érdeklődési köre. Közhely, de mindenki rávehető a tanulásra, ha érdeklődési körét felhasználva érdekessé tesszük számára a nyelvórákat.
A mai internet-áldotta világban egy nyelvtanár módszer-, és segédanyag tárházának csak a fantázia és a lelkesedés szabhat határt. Dióhéjban talán ennyi is egy jó tanár lényege. Érdemes azonban végiggondolni azoknak, akik jelenleg is tanulnak, hogy valóban jó tanárnál kötöttek-e ki.
Következő alkalommal tovább boncolgatom a tanárokat - persze nem szó szerint, hogy lássuk, kivel haladhatunk jól, hogy mit kérjünk, avagy legrosszabb esetben mit ne tűrjünk el.
